Őrségi Református Egyházmegye

IMAESTÉK KÖRMENDEN

2024-01-31 23:05:26 / Sisak László

A körmendi történelmi egyházak lelkipásztorai és érdeklődő hívei az egyetemes imahét keretében január 24-26-án találkoztak templomaikban, ahol Kiss László esperes-plébános, Benedek János evangélikus lelkipásztor, Szabadi István református esperes, Nagy Gábor plébános, Szántó Adrián káplán és Járfás Ádám diakónus közös szolgálatban vettek részt.

 

 

 

Az igehirdetők az Úr Jézus Krisztus nagy parancsolatára fókuszáltak. Az isteni parancs szerint legfőbb kötelességünk Isten és embertársaink szeretete. A keresztyénség olyan, mint a kétszárnyú madár: egyik szárnya az istenszeretet, a másik szárnya pedig az emberszeretet. Egymás nélkül nem működik. Csakhogy szeretni nem könnyű. Lev Tolsztoj, a nagy orosz író mondotta: ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe, de az isteni szeretet nem változhat meg, semmi sem olthatja ki, még a halál sem.

 

Az igazi felebarátnak van keze, ideje, zsebei, szeretetének finanszírozására. A példázatban maga Jézus áll előttünk, mint szenvedő ember és mint irgalmas Isten.

 

Az Úr Jézus szolgálata kezdetén a boldogmondásokban szívünkbe írja: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek” Mt 5,7). A mi Urunk az irgalmasságban gyönyörködik, nem az áldozatokban. Ne váljon megszokássá, sablonossá a keresztyénségünk, mert a szív odaszánásán van a lényeg. Irgalmasnak lenni viszont az ember magától nem képes. „ Akik befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek ( Jn1,12). Csak akkor tudok irgalmasak lenni, ha követjük Őt. Az irgalmasság megigazított gondolkodás. Ez pedig az újjászületés csodája. Az újjászületés az, amikor Jézus szíve dobogni kezd bennünk, ahogy az apostol írja: „Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” (Róm 8,35) Így tudok könyörületre indulni azok felé, akiket elém hoz az Isten, mert Ő jön felénk az éhezőben, szomjúhozóban, szegényben, betegben, a rászorulóban, akin segítenünk kell. Csak úgy élhetjük, ill. nyerhetjük vissza istenképűségünket, ha irgalmasak vagyunk. „Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! (Lk 10,37)

 

Szabadi István

esperes